Háttér információk
Tartalom:
Irodalom jegyzék
[1] Merkl Ottó - Vig Károly: Bogarak a pannon régióban. Szombathely 2009.
300 éve született Carl von Linné (1707-1778)
Linnét apja lelkésznek szánta, ő azonban a növénytanhoz vonzódott. Gyermekkorában Johann Rotman orvos, a tehetséges ifjút Lundban Stobaeus, majd Hollandiában Celsius és Boerhaave pártfogolta, az utóbbi Tournefort és Vaillant növényrendszertanát és Arisztotelész állattanát ismertette meg vele. A svéd lundi egyetem orvoskarára 1727-ben iratkozott be, ott döntötte el, hogy orvos és botanikus pályára lép.
1728-ban tervezte meg az uppsalai botanikus kert katalógusát. A helybeli Tudományos Társaság megbízásából Lappföldön 1732-ben növény-, állat- és ásványtani kutatása során, zord terepen, 443 km-es, gyalogosan megtett útja eredményeit a Flora Lapponica könyvében, 1737-ben ismertette, s még a bányászok tüdőbetegségeit és a szociális higiénia egyéb vonatkozásait is tanulmányozta.
Orvosi diplomáját leendő apósa feltételeként Hollandiában szerezte, ahová a Systema Naturae rövid kéziratát is magával vitte. 1735-ben Harderwijkben avatták doktorrá. 1736-ban Leydenben Lord Clifford háziorvosként alkalmazta és ezzel a komoly anyagi gondokkal küzdő Linné számára végre gondtalan életet biztosított. Itt írta többek között a Fundamenta Botanica munkáját, de a Systema Naturae is itt jelent meg. 1738-ban Stockholmban telepedett le és orvosként működött.
1739-ben megházasodott, a házasságban négy lánya és két fia született. 1739-ben lett az akkor megalapított Svéd Tudományos Akadémia első elnöke. 1741-ben az uppsalai egyetemen kinevezték az anatómia és a gyakorlati orvostudomány professzorának. 1742-ben már a botanikát, a gyógyszertant, a dietetikát és a szemiotikát is előadta. Ekkor nevezték ki az uppsalai egyetem botanikus kertjének igazgatójává is, ahol az addigi száz egzotikus növényfajt mintegy ezerre gyarapította.
A túlfeszített munka, a személyét ért kritikák, támadások 1748-ban egészségében súlyos idegkimerültséget okoztak, erős akarattal azonban újra munkához látott. Nemzetközi hírneve alapján magas kitüntetésként a király Linné számára nemességet adományozott, a királyi ház családjának háziorvosa, a tengerészet főorvosa lett. 1776-ban szélhűdés érte, s 1778-ban hunyt el. Utódjának a tanszékére fiát, Carolust nevezték ki.
Linné előtti időkben mind a növények, mind az állatok elnevezésében teljes volt a zűrzavar. A honos növényeknek és állatoknak minden nyelvterületen már az ősidők óta más és más neve volt. Ráadásul az ókor óta megszámolhatatlan sokan foglalkoztak a különböző földrészek növény- és állatvilágával. A tengernyi név között el is kell igazodni, az élőlényeket csoportosítani kell.
Linné az 1735-ben kiadott Systema Naturae munkájában megteremtette a modern rendszerezés alapkategóriáit és a kategóriák hierarchiáját. Rendszere mesterséges kritériumokon alapuló osztályozás volt. Mgszüntette, kizárta a többnevűséget és bevezette a kettős nevezéktant, amit a növényekre 1742-től, az állatokra pedig 1758-tól kezdett alkalmazni. Bár a kettős elnevezést már 200 évvel korábban használta például Rayus, Gessner, Clusius vagy Bauchin, de az akkor nem terjedt el szélesebb körben. A kettős elnevezés és a tudományos leírás alapján tudjuk ma kezelni a Földünkön eddig felfedezett és leírt több mint másfélmillió állatfajt. A Systema Naturae 10. kiadásában (1758) a kettős nevezéktant már 7700 növényfajra és 4235 állatfajra alkalmazta.
Másik fontos teljesítménye az élőlények csoportosítása volt. Lényegében az általa felállított kategóriák képezik a ma is használatban lévő rendszertani kategóriák alapját.
Életében 175 könyvet adott ki, cikkeinek száma a British Museum katalógusa szerint 4000. Közkedvelt előadásainak gyűjteménye 1751-ben jelent meg. Eredményei nagyrészt ma is időtállóak.
Carl von Linné síremlékét az uppsalai dóm Pantheonjában, Svédország egykori védőszentje, Erik király mellett őrzik.
Dr. Móczár László írásának rövidített változata
Forrás: Rovarász Híradó, 48. szám. 2007. december 3.
A Rovarász Híradó a Magyar Rovartani Társaság kiadványa
A Rovarok Osztályának felosztása
(Szalkay József adatainak felhasználásával)
Rend száma |
Rend magyar neve Rend latin neve |
Magyarországi fajok becsült száma |
|
1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . 7 . 8 . 9 . 10 . 11 . 12 . 13 . 14 . 15 . 16 . 17 . 18 . 19 . 20 . 21 . 22 . 23 . 24 . 25 . 26 . 27 . 28 . 29 . 30 . |
Félrovarok Lábaspotrohúak Ugróvillásak Pattanók Pikkelykék Kérészek Szitakötők Álkérészek Csótányok Fogólábúak Egyenesszárnyúak Bőrszárnyúak Fa- és portetvek Rágótetvek Hólyagoslábúak Vérszívó tetvek Bogarak Legyezőszárnyúak Hártyásszárnyúak Vízifátyolkák Recésszárnyúak Tevenyakú fátyolkák Fátyolkák Skorpiólegyek Kétszárnyúak Bolhák Tegzesek Poloskák Egyformaszárnyúak Lepkék |
Protura Diplura Collembola Machilidea Lepismatidea Emphemeroptera Odonata Plecoptera Blattaria Mantodea Orthoptera Dermatoptera Psocoptera, Trogidae Mallophaga Physopoda Anoplura Coleoptera Strepsiptera Hymenoptera Megaloptera Neuroptera Rhapidioptera Planipera Mecoptera Diptera Aphaniptera, Siphonoptera Trichoptera Heteroptera Homoptera Lepidoptera |
6 10 200 5
50 50 40 10 1 114 6 30 100 180 25 10 000 40 10 000
128 34 2 8 4 000 40 150 700 800 3 500
|
2014. év rovara, a Földi poszméh (Bombus terrestris). Előadások a Magyar Rovartani Társaság 2013.12.20-i ülésén. (A linkeket megtekintéshez a böngészőbe kell másolni.)
2015. év rovara a Nagy szentjánosbogár. (Lampyris noctiluca) Részletes ismertetés a
http://www.magyarrovartanitarsasag.hu/az_ev_rovara_2015.html honlapon.
2017. év rovara a Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus (Linnaeus, 1758)) .
Részletes ismertetés található: http://mttmuzeum.blog.hu/2016/12/16/a_2017_ev_rovara_a_nagy_szarvasbogar
vagy a magyar wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_szarvasbog%C3%A1r